Álkirálynő… és a szeszélyes Velence arcai – előszó
Nagyon szeretek utazni, járni a Világot és megtapasztalni, hogy mások hogyan élnek vagy éppen, hogyan töltik el szabad idejüket. Ha aktív kikapcsolódásra vágyom, akkor arra már vannak bejáratott helyeim, hegyeim. Egyik kedvenc célpontom ilyen alkalmakra éppen Velence, a lagúnák városa: különleges atmoszférájával minden alkalommal megigéz, a múlt és jelen kettősségének tanúságtétele pedig egyszerre zabolázza és engedi útjára képzeletem erejét. Minden alkalommal tud újat mutatni, és a meglepetés meseszerűségével melengeti szívemet, miközben művészeinek hagyatékával varázsolja el a lelkemet.
Nem tartom magam hagyományos értelemben vett írónak, inkább azt szoktam mondani, hogy „mesélek kicsiknek és nagyoknak”; azért teszem, hogy elvonjam a figyelmet a gondokról és hozzásegítsem az olvasni szeretőket egy közös szellemi utazáshoz. Hiszen ebben az esetben nincsenek határok és akadályok, talán csak maga a képzelet, de azt, ha nem muszáj, ne zabolázzuk meg.
Most szeretnék mindenkit meghívni a mesémbe. Tartsanak velem, és fedezzük fel együtt Velence arcait; örömeit és bánatait, izgalmakkal tarkított hétköznapjait, morcos vagy szép oldalait; merjünk a bohém komédiásokkal keveredni és velük együtt nevetni, üldözzük el együtt a veszélyt, ha már bűnkígyói bemerészkedtek közénk, és keverjük együtt az üstben fortyogó kellemesen pikáns történéseket az olasz boszik leszármazottaival. Közben egy kis közmunkára is meginvitálnám önöket, mert egy magyar forgató csoport szorul néha segítségre, a messzi távolban: Velencében.
Idegenvezetőnek Laurát kérném meg, hiszen ő érdekes, intelligens és kíváncsi nő. Szerencsecsillaga és őrangyalai viszont épp szabadságon voltak a mese ideje alatt. Talán ennek köszönhető az az aprócska erkölcsi botlás is, ami miatt teljesen felbolydult élete: más bőrébe bújva akart rövid időre más emberként élni. Ettől eltekintve, olyan helyekre kalauzol el minket, ahova magunktól nem biztos, hogy eljutnánk. Kalandjainak részeseivé válunk, miközben sok-sok ismeretet megoszt velünk Budapestről, Velencéről és a magas hegyek világáról. Hiteles információkat nyújt az általa bejárt helyekről, miközben sajátos humorával oldja a feszültséget, helyzetkomikumokból keveredő abszurditásokból még a végén az is kiderülhet, hogy mindez – akár még – velünk is megtörténhet.