Annak ellenére, hogy nő vagyok, a sportok közül a futball köti le az utóbbi években leginkább a figyelmemet. Ennek egyik legfontosabb kiváltó oka, hogy kisfiam igazolt játékos, és minket is megkísértettek az akadémiai szelek. Nagyon sok kérdéssel találta a család magát szembe az utóbbi időkben, és miután felkérést kaptam, hogy vezessem a Nem csak a nőknek havilap gyermek-és ifjúsági rovatát, született meg bennem az ötlet: megosztanám tapasztalataimat az olvasókkal, utána járnék néhány alapkérdésnek, bemutatnám a futball akadémiák rendszerét, nyomon követném, hogy is lehet futballista Magyarországon ma egy kisgyermek.

Ez a rövid áttekintés képezi az alapját a cikksorozatnak, amelyben behatóbban megismerkedhetnek a magyarországi utánpótlás-nevelés helyzetével, és a későbbiekben a futball akadémiák rendszerével.

Mit sportoljon a gyerek? – teszik fel nagyon sokan a kérdést először önmaguknak, majd a párjuknak, és mire megérkezne erre a válasz, már csak azt látják, hogy a gyermek rendszeresen rúgja a labdát. Vitathatatlan, hogy Európa szerte a legnépszerűbb sportágak egyike a: FUTBALL.

Miért? Oly egyszerű a válasz: a láb mindig kéznél van, labda pedig evidens, hogy minden háznál megtalálható. Nagyon jól van ez így. Eleinte a szülőkkel, majd egymás között, hadd legyenek együtt a gyerekek, hadd szokják meg, hogy közösségben élnek és élvezzék a mozogás örömét.

Mikor érdemes komolyabban elkezdeni az edzéseket? A mai modern szemlélet szerint minél hamarabb, akár már 5-6 évesen. Tehát, ha már óvodás korban úgy tűnik, hogy van egy kis labdaérzéke, mehet is focizni. Na persze ebben az időszakban még ne tápláljanak a szülők hiú ábrándokat vagy vérmes reményeket, hogy ha a család ifjú tagja ügyesen bele tudott rúgni a labdába, akkor már biztosan ő lesz a következő „Puskás Öcsi” vagy „Messi”. Annak azonban lehet örülni, hogy a gyerek szeret a társaival együtt játszani, és már próbálgatja a lehetőségeit, hogy is lehet „úgy csinálni, mint a nagyok”, és gólt rúgni. Ha van rá lehetősége a családnak, engedjék gyermeküket szervezett keretek közé, hogy megismerhesse, most még játékos formában, a futballozás alapjait. Általában három korosztályra bontják és kisebb csoportokra osztják edzés szempontjából az ifjú focistapalántákat: 5–7 évesek körében 5 fő, 8–9 éveseknél 7 fő, és a 10–11 évesek korosztályában már 7 és/vagy 9 fő alkotja a csapatot.

Kisebb, óvodás korban a legfogékonyabbak a gyermekek, játékosan, szinte összpontosítás nélkül sajátítatják el a különböző alapelemeket. Természetesen fontos, hogyan tud beilleszkedni egy gyermek a csapatjátékba, milyen a mozgáskoordinációja és, hogy mennyire motiválható. Egy kedvesen játékos edző csodákra képes ezzel a korosztállyal. Hangsúlyozottan a labdás mozgás megszerettetése képezi itt még az alapot: labdakezelés, fordulások, kézzel-lábbal történő ügyességi feladatsorok sok-sok játék keretén belül. Nincsenek még komoly szabályok, hangulatemelő a dicséret, hiszen egyelőre az a lényeg, hogy a gyermek szeresse rúgni a bőrgolyót és egyre több sikerélménye legyen. Ezen felül jó levegőn van és mozog!

Mennyit focizzon?
Szervezett keretek között kezdőknek elég kb. 60-70 perc hetente egyszer, esetleg hétvégén is lemehetnek néha-néha a pályára barátaikkal focizni. A meccsek hosszúsága is kortól függő, 2×15 perc kezdőknek, 2×25 perc a későbbiekben, majd fokozatosan nőhet ez az időintervallum.

Kisiskolás korban már jöhetnek a bonyolultabb feladatok a labdaérzékelés területén, fordulás, cikk-cakk technika, mint a cselezés alapja, sok-sok ismétléssel, de még mindig a játékosságra alapozva. Itt már heti két-három edzés van, kialakulhat az az érzés, hogy jó rendszeresen edzésre járni, odafigyelni a feladatokra, és a hétvégi meccsek lehetnek a játéköröm és a fejlődés próbatételei, de legfeljebb háromnegyed pályán, kisebb kapukat megsorozva a góláradattal. Szülők, gyermekek számára egyaránt fontos, hogy megtapasztalják azt az élményt, hogy itt már „komoly” futballról van szó.

10-13 évesen az alapkoordinációs feladatokat már elsajátították, és a védekezés-támadás technikái képezik a munka alapját, heti négy-öt edzés is lehetséges, esetenként edzőtáborokban szokják a terhelés fokozhatóságát. Néha egy külföldi meghívás lehet motiváció a komolyabb munkavégzésre, de a hétvégi bajnoki mérkőzések mindenképpen erre sarkallják az ifjú focistákat, és lelkesítik az őket buzdító szülőket.

14 éves korban elérkezik az az idő, amikor a tehetségesebb, jó mozgású és képességű, megfelelő adottságokkal rendelkező fiúk esetleg bekerülhetnek egy futball akadémia zárt rendszerébe, ahol az edzések száma elérheti a heti hét-tíz alkalmat, miközben az iskolai tanulmányokat, a rendszeres mozgás mellett, általában ott helyben végzik. Hétvégéken már országos szintű bajnokságokon és egy-egy külföldi bajnoki mérkőzésen mérhetik össze az igazolt játékosok a tudásukat. Ebben a korban már a szakemberek ki tudják szűrni, hogy ki az, akinek érdemesebb ebbe az irányba orientálódni, és ki az, akinek inkább csak iskola mellett, hobbi szinten ajánlják a futballt.

16 év a vízválasztó, amikor hivatalosan is külföldre igazolható egy játékos. Ennek azonban kiemelkedő tehetség és komoly mentális felkészültség az alapja. (16 éves korig csak szülői felügyelettel játszhat külföldön a gyermek.)

Mit fejleszt a futball?

A motoros képességeket (koordináció, kondicionálás, mozgékonyság), kognitív képességeket (intellektuális és érzelmi fejlődés, megismerési-, tanulási folyamat). Javítja és összehangolja az általános koordinációs készséget és tudatosítja, mi mindenre használható a láb, a játék előnyeit kihasználva, miközben lefekteti a csapatszellemen alapuló társas játékok alapjait: felelősség, kitartás, türelem, összetartás, példamutatás…bátorság.

Tölgyesi Lívia

Kiegészítő forrás: http://www.footballtop21.com/hu/al/utanpotlas/focistabol/pid_1161